Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csapi

A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. Erdőkkel és szőlőhegyekkel körülölelt romantikus völgyecskében terül el, a Pannonhát tájpark közepén, Galambok és Zalaújlak között. Az egykori uradalmi terület a természetkedvelők számára kellemes környezetet nyújt a pihenésre. A látványosságok közé tartozik a Czinki L. által tervezett Milleniumi emlékmű, valamint az 1800-as években épült műemlék jellegű, helyi védettség alatt álló Niczky-kastély, amely jelenleg kollégiumként működik. A település mellett fekvő galamboki tó kedvelt horgásztavacska halászcsárdával, mely a település táji és turisztikai értékét emeli.

Turisztikai attrakciók

A település a gyógyvizek közelsége miatt a kiránduló és üdülőturizmus háttértelepülése. A település mellett vadászház várja a vadra éhes vadászokat.

 

Galambok

A település nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint sok kis fehér galamb a mezőségben. A község területe régóta lakott, már a bronzkor elején magaslati, erődített település volt. Nemcsak a rómaiak, hanem gótok, longobárdok és a kelták idejében is virágzó hely volt. A község határában, ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb horgász- és kirándulótava, melynek környékén nyílik a védelem alatt álló ciklámen (Cyclamen purporescens). Galambokot 1989-ben üdülőhellyé nyilvánították, és számos turisztikai létesítménnyel, panzióval, falusi szálláshellyel, vendéglátó- és szolgáltatóhellyel bővült. Északi határában, a szőlőhegy lábánál található a Castrum kemping, fedett termálfürdővel és vendéglővel. A településen Tájház működik boronaistállóval. A római katolikus templomban Dorffmeister freskói láthatóak.

Garabonc

A település neve szláv falunév , hegygerincet, hegytaréjt jelent. Első írásos említése 1335-ből való. Már a középkorban jelentős a szőlőművelés és a bortermelés a környéken, így Garaboncon is. Miután a lakosság kiköltözött a Kis-Balaton közepén szigetekre épült Ófaluból, a szokásosnál szélesebb utcákkal alakította ki új lakóhelyét.

A mai Garabonc két településből alakult ki. Északi része az egykori Kisrada. Az 1938-ban emelt haranglábhoz az utóbbi években kis hajót építettek. A haranglábból lett templomtornyon kis Szűz-Mária szobor. Vele szemben kőkereszt (1882). Két rendben tartott obeliszk áll egymás mellett, az első világháborús hősök emlékművét 1990-ben a második világégésben elesettek nevével kibővítették, s így méltó emléket állítottak ezeknek az áldozatoknak is.

Az út kanyarulatában átkelve a Garabonci-patak felett, az "ősi" Garaboncra jutunk. Központjában harangláb, előtte kőkereszt (1859). Turulos emlékmű őrzi az első világháború áldozatainak emlékét. Ezt bővítették ki a második világháborúban elesettek nevével.

Turisztikai attrakciók
Horgászat-gyógy-és víziturizmus

Borvidék, jó borokkal-Kránicz borház-borkóstolók tartása
Kis-Balaton közelsége , Zalakaros közelsége
Kis-Balaton Galéria

 

Gelse

Az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körül: Guelse. A török korból sok tárgyi emlék került elő, egyes feltételezések szerint ekkor vára is volt, melynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - Ördögh kapitány. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy heten vannak, mint a gelsei ördögök. A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. Világhírű a környék gímszarvas állománya. A településhez közeli Szoros hegyen kontyos nádfedeles pincék tövében megpihenhet a vendég az Öreghegyi panoráma megtekintése után.
A műemlék jellegű római katolikus templomban Dorffmeister freskója látható, a település határában helyreállított zsidó temető a valamikori iparosokra, kereskedőkre emlékeztet. Híres szülöttje az 1875-ben született Landler Jenő, a munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja. Hubert G. Wells Oscas-díjas állatidomár, nagy Afrika kutató is Gelsét választotta egyik magyarországi tartózkodási helyének.

Turisztikai attrakciók
Bakancsos-kerékpáros-lovasturizmus-vadászat

A településhez közeli Szoros hegyen szépen felújított kontyos nádfedeles pincékben frissülhet fel a vendég. Az Öreghegyi panoráma megtekintése után. A kökényes hegyi forrásnak méltó alternatívája az itt kóstolt bor. Gelse határában helyreállított zsidó temető a valamikori iparosokra, kereskedőkre emlékeztet. 1993 óta minden évben megrendezik a már hagyománynak számító lovasversenyeket, ahol megválasztják 4 megye legjobbját. A gyermekeket malachajtó verseny, póni lovaglás, ugráló vár várja. Az idelátogató vendégeket nyárson sütött ökörrel kínálják.

Gelsesziget

A települést 1320-ban említi először a korabeli forrás Zygeth néven, de az itt feltárt sírokban talált emlékek szerint már a bronzkorban is lakott hely volt. A gondozott és virágokkal teli, vendégszerető falucska az egykori Kanizsa folyó által körülzárt félszigeten épült. Történelme során sokszor került kézről kézre, mint uradalmi birtok. A település határában, Pajhegyen található a szőlősgazdák által Szent Orbán tiszteletére épített kápolna, melyben Orbán napon szentmisét tartanak. A domb tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Principális völgyre. A településen különféle labdajátékok űzésére alkalmas sportpálya működik.

Kerecseny

A Zalai-dombság szívében megbúvó kisközség elsősorban természet adta gyönyörű fekvésével és csendes nyugalmával várja a pihenni vágyókat. A település neve Kerechen alakban először egy 1255-ből származó iraton található. A név jelentése kerecsen, azaz vadászsólyom. A település a török időkben elpusztult és csak egy 1690-ből származó írásos anyagban szerepel újra. A faluhoz tartozik a Törökcsapás hegy, mely név arra utal, hogy erre vezetett a törökök hadiútja. A természet közelségét és a vidéki hangulatot a dimbes-dombos táj mellett az őshonos állatpark és az évente megrendezett öko-fesztivál erősíti. A település 20 sátorhelyes kempinggel rendelkezik.

Turisztikai attrakciók
Bakancsos-kerékpáros-lovasturizmus-vadászat

A település határa és belterülete is völgyes-dombos és közel fekszik a Kis-Balatonhoz is. A településről túristaúton megközelíthető az Orosztonyhoz tartozó Örömhegyi kilátó, ahol szép környezetben kulcsos turistaház várja a vendégeket. A hegyen egy tájházat alakítottak ki, amelyben a régi paraszti élethez szükséges használati illetve dísztárgyakat helyeztek el. A hegyről lesétálva a falu határában található a Thúry György emlékére állított kopjafa. A községben található a műemlék jellegű templom, amely a XVIII. században épült. A település felett terül el a község egyik legszebb szőlőhegye, amelyet Pogányvár néven illetnek. A hegyen működik egy pincészet is, ahol jó borok kaphatók és idegenforgalmi szezonban különböző rendezvényeket tartanak külföldi turistáknak. A turistákat kisállatkert és kemping várja a településen.

Kisrécse

A települést 1264-ben Rethe néven említi egy korabeli dokumentum, mely a szláv 'árok' szóból eredeztethető. A falucska hangulatos dombvidéken fekszik, erdőkkel, rétekkel, szőlőhegyekkel övezve. A település falusi szálláshellyel, vendéglátóhellyel és lovasudvarral várja az ide érkezőket. Híres a Kendlimajor településrészen működő Művészeti Akadémia, ahol neves alkotóművészek vezetik be a résztvevőket a művészet világába. A szintén itt működő élő parasztudvar-múzeumban a szálláslehetőség mellett a látogatók bepillantást nyerhetnek a százévvel ezelőtti falusi életbe, emellett színes programokat, művészeti tanfolyamokat, íjazási lehetőséget, lovastúrázást, lovaskocsizást és "kemencés" estéket kínál.

Turisztikai attrakciók
Bakancsos-kerékpáros-lovasturizmus-vadászat

Idegenforgalmi jelentősége a falusi turizmusban és a lovasturizmusban van. Híres az évente két alaklommal megrendezésre kerülő nemzetközi alkotótábor, a "Művésztelep". Kendli-majorban "Élő-Parasztudvarmúzeum" a turistáknak kínál kuriózumot.

 

Nagybakónak

A falu első említése 1428-ban Nagybakonok, mely szláv eredetű, jelentése bükkös. A falucska erdőkkel körülölelt dombok között, szép völgyben fekszik, átszeli a Bakónaki-patak. A település északnyugati határában fekvő erdőben található a kedvelt túraállomás, az "Árpád-forrás", valamint a térségben egyedülálló természeti értéket képviselő "Kőszikla-szurdok".

Turisztikai attrakciók
Bakancsos-kerékpáros-lovasturizmus-vadászat

A falu határában rendkívül érdekes természeti képződmény található, a Kőszikla-szurdok, melyet turistaúton lehet megközelíteni. A községben a régi paraszti eszközöket bemutató falumúzeum van.

Nagyrécse

A település az újkőkortól bizonyíthatóan lakott hely, első ismert írásos említése 1263-ból való. A törökök többször földig rombolták, de újraépült. 1752-ben Inkey báró a Három királyok tiszteletére templomot építtetett. A szabadságharc idején - néphagyomány szerint - a récseiek gerillaharcokkal zavarták Jellasics és Nugent tábornok utánpótlási vonalát, és részt vettek a nemzetőrség Mura menti védelmi harcaiban. A kilátástalan helyzet miatt Amerikába kivándoroltak emlékét az "Amerik A volt Inkey-kastély ma Művelődési Házként működik. Inkey László honvéd tábornok síremléke a helyi temetőben látható, mely védett képzőművészeti alkotás. A kastélykertben számos fafajta, köztük idős fák, például egy többszázéves mamutfenyő él, valamint itt kapott helyet a Millenniumi park. Természeti értékei közé tartozik a területén lévő védett 70 hektáros fás legelő, mely egyike a ma már megfogyatkozott számú, idős fákkal - cserrel, bükkel, kocsányos tölggyel, gyertyánnal, mezei juharral, vadkörtével - borított zalai legelőknek. A turisztikai kínálat is fejlődött az elmúlt években. A település nyugati részén, közvetlenül a 7-es főút mellett található hangulatos fogadó rendezvényteremmel és lovaglási lehetőséggel várja vendégeit. A Bacónaki hegyen falusi turizmushoz kötődő szolgáltatások igénybevételére és lovaglásra nyílik lehetőség. Nagyrécse környéke csodálatos az északon fekvő számos szőlőheggyel és a délen elterülő a Csónakázó tóval.

 

Újudvar

Újudvar a középkori latin nyelvű oklevelekben Nova Curia néven szerepel. Egy 1236-os oklevél arról ír, hogy itt johannita lovagok rendházat alapítottak, ténykedésük következtében a település hamarosan vásáros hely lett. A falu túlélte a török időket, csak rövid időre néptelenedett el. A XX. század elején a faluból többen kivándoroltak Amerikába, emlékükre keresztet állítottak a településen A település határában található a Csibiti-völgy. A 26 hektárt kitevő védett terület botanikai értékei közül kiemelkednek az itt előforduló páfrányfajok, valamint számtalan védett virágos növény. A zoológiai értékek közül elsősorban a törékeny vagy lábatlan gyík érdemel említést. A környék legmagasabb pontján emelkedő TV torony, a völgy alján fekvő Csibiti-tó a forrással és a Szurdok kedvelt kirándulóhely. A település közelében, a csentői domboldalon, egy korábbi legelő helyén a sportkedvelőknek sípálya, gyepsípálya áll rendelkezésére.

 

 

Zalakaros

Zalakaros az elmúlt negyven évben méltó helyet vívott ki magának Magyarország fürdővárosai között. Gyógyvize kb 2000 méter mélyről, 100 celzius fokosan ásványokban gazdag kőzetrétegen keresztül tör a felszínre, így olyan értékes ásványi anyagokban gazdag, mint pédául a kén, a bór és a jód. A gyógyvíz számos betegség kezelésére illetve enyhítésére alkalmas, ajánlják reumás panaszokra, izületi megbetegedésre, nőgyógyászati panaszokra és a vegetatív igerendszer zavaraira. A város az elmúlt években wellness-centrummá fejlődött, a fiatalabb korosztály számára a fürdőben hullámmedencét, élményfürdőt, csúszdát és gyermekmedencét alakítottak ki, így a családosok kedvelt gyógyfürdőjévé vált.
A termál- és gyógyfürdő, a sokféle programlehetőség, a szállás- és étkezési lehetőség mellett a 750 éves nyugalmas, alig 2000 lakosú város hangulata is vonzó a vendégek számára. Különleges élményt nyújt a város környéke, a Pannonhát tájpark, változatos természeti környezetével, a friss levegőt biztosító erdőkkel, völgyekkel, mezőkkel és a festői szőlőhegyekkel. A közelben található a kápolnapuszati bivalyrezervátum, a kis-balatoni madárrezervátum és a kisrécsei Kendli majorban lévő parasztudvar. A városban számos kultúrális rendezvényt, koncerteket, borfesztiválokat, sporteseményeket szerveznek, nevezetes a "Karosi nyár" elnevezésű rendezvény. Az aktív pihenést kedvelők számára különféle sportok űzése is lehetséges. Alkalom nyílik többek közt lovaglásra, lovaskocsikázásra, tenniszezésre is. Zalakaros közlekedési szempontból is kedvező fekvésű, a főutakról és vasúton is könnyen megközelíthető, és az épülő M7-es autópályáról gyorsan elérhető lesz. A repülőgéppel érkezőket a 17 km-re lévő sármelléki repülőtér fogadja. A 15 km-re fekvő Nagykanizsa bevásárlóközpontjai autóbusszal is elérhetőek.

Turisztikai attrakciók
Horgászat-gyógy-és víziturizmus

A kisváros a Balatontól 25 km-re, lankás zalai dombok lábánál terül el. Nevét, nemzetközi jelentőségét gyógyfürdője adja. A 2307 méter mélyről feltörő gyógyvíz kiválóan alkalmas krónikus nőgyógyászati betegségek gyógyítására, mozgásszervi és vegetatív idegrendszeri panaszok valamint sérülések utókezelésére. A fürdőben gyógycentrum, élményfürdő, sport-és gyermekmedencék várják a vendégeket. A település szállodái, gyógyházai, üdülői, panziói, kempingjei mellett fizetővendéglátó-helyek bőséges kínálata áll a vendégek rendelkezésére.

A város sokszínű és színvonalas programkínálatából kiemelkedik a Karosi Nyár rendezvénysorozat, amely május elejétől szeptember végéig szolgálja a turisták szórakozását. A táj szépsége, a Kis-Balaton világhírű természeti értékei, a kiváló borok és ételek teszik még kellemesebbé az ide érkezők pihenését.

Zalakarosi Idegenforgalmi és Közművelődési Iroda
Gyógyfürdő tér 1. 93/340-421